A rendszerváltás után, az 1990-es években sok alternatív iskola jött létre. Ezen iskolák közé tartozik a Carl Rogers iskola is. Carl Rogers amerikai pszichológussal egy kiselőadásom során ismerkedtem meg. Ekkor fedeztem fel, hogy Budapesten is létezik egy az ő gondolatai alapján működő oktatási intézmény. Az alternatív iskolákhoz eddig még semmilyen személyes tapasztalat nem fűz, így itt nem bírálni szeretném az iskolát, csupán bemutatni.
A tanítási-nevelési munka során összehangolják az államilag elfogadott tantervi követelményeket, saját kiemelt céljaikkal, azaz a szociális és belső pszichés fejlesztéssel. Az osztályok működésének szintjén fontos a rogersi szemléleten alapuló cselekvésmódok folyamatos gyakorlása. Az osztályban dolgozók szorosan együttműködnek: közös, rendszeres megbeszéléseket tartanak, elemző munkát végeznek a valamilyen szempontból sajátos igényű gyerekekkel és az osztály egészével, a tananyag-egyeztetéssel és a teendők naprakész elosztásával kapcsolatban. A pedagógus, a diák és a szülő között megoszlik a tanulási-tanítási folyamat felelőssége.
Carl Rogers alapvető tézisei: empátia, feltételekhez nem kötött pozitív előfeltételezés minden emberről és bizalom a másik emberben. Első és legfontosabb a tanár személyisége.
A pedagógus szerepe az iskolában:
- környezetteremtő (bizalom légköre)
- modellként szolgál arra, hogyan tanulhatjuk meg érvényesíteni saját igényeinket, elvárásainkat úgy, hogy ezzel egyidejűleg tekintettel vagyunk a csoport tagjainak és a csoport egészének igényeire is, illetve arra, hogy milyen módon oldhatók meg a felmerülő problémák (konfliktus kezelés tanítása)
- kreatív, értékközvetítő, forrás, kontroll, szervező
Mindebből következik, hogy a pedagógus tekintélye nem a hatalmi pozíción, hanem emberi értékein, tudásán, tapasztalatain múlik.
Ezen elvárások teljesülését a következő személyiségjegyek segíthetik elő: kongruencia, empátia, pozitív odafordulás, hiteles kommunikáció, bizalom magában és a gyerekben, másság tolerálása, rugalmasság.
Legfrissebb hozzászólások