Már több mint egy hete annak, hogy az Angyalok kíséretében részt vettem a válogatáson. Vártam és nem vártam azt a napot. Fura érzések kavarogtak bennem. Izgatott voltam és ideges, szerettem volna túl lenni rajta. Aztán ahogy a kíváncsi szemek előtt álltam, mintha minden kitörlődött volna a fejemből. Senkit sem láttam, csak azt a négy embert, akik közvetlenül előttem ültek. Totális filmszakadás a következő két percben. A következő kép, amire emlékszem, hogy Moncsi és Ani nyakában lógok, a kezem még így nem remegett mint abban a pillanatban. Vége volt az izgalmaknak..... Az elkövetkező két-három napban azért izgultam, hogy megcsörrenjen a telefonom. De sajnos hiába vártam. Ani mondta, hogy ne aggódjak még csöröghet a mobilom, hiszen a válogatások egész héten tartanak, és kizárt, hogy ennyi idő alatt minden produkciót kiértékeljenek.....

Én már ekkor éreztem, hogy ennek az egésznek akkor kedden vége volt. Már nem várom a telefoncsörgést. Hétfőtől a zsűri előtt kell bizonyítania a versenyzőknek.

Sajnálom, hogy  nem lehetek egy a sok kiscsillag közül. Az az egy vigaszlat, hogy legalább megpróbáltam :) Azért írtam ezt a postot, mert úgy gondolom ennyivel tartoztam Nektek, hiszen annyira aranyosan bíztattatok :) Mégegyszer köszönöm Mindenkinek, aki szurkolt Nekem :) Egy nagy puszi érte :)

Kéz és lábtörést kívánok minden leendő Megasztárnak!!! Kívánom, hogy minden álmuk váljon valóra!!!!!!! :)