Ahogy azt már Anita említette, lógással indult a napunk /na azért ne gondoljátok, hogy mindig lógunk,mert azért azt nem mondanám, csak kihasználjuk az Egyetem nyújtotta lehetőségeket :) / Annyira szép és kellemes volt az idő, hogy nem volt elég lelkierőnk bemenni Verstanra. Inkább a szökőkutat választottuk, ahol mély beszélgetésbe kezdtünk. Mindkettőnknek volt mesélnivalója, és miután mindent megtárgyaltunk, kicsit jobb kedvvel internetezni indultunk a Bölcsész Könyvtárba, ami pechünkre zárva volt. Másik internetezési lehetőség után kellett néznünk. Eszembe jutott, hogy a Főépületben kiállított gépek között van EGY, ami nem csak a neptunba való belépésre szolgál. Igen ám, ezzel a furmányos szerkezettel történt valami, mert a képernyőkímélőn kívül mást nem jelenített meg. Kétségbeesve néztünk körbe, hogy kit kérhetnénk meg, hogy segítsen nekünk, de nem volt egyetlen gépész legény sem a közelben. Kezdtünk beletörődni, hogy biztosan csak mi nem tudjuk beüzemelni, de megnyugtatásunkra szolgált, mikor egy fiú odalépett, és internetezni szeretett volna, csakhogy a gép még mindig makacs volt, és nem csinált semmit. Azért még párszor megpróbáltuk, gondoltuk hátha egy kis idő elteltével sikerül majd. Minden hiába..... Mivel internetezni nem tudtunk, viszont az ott üldögélő fiúk figyelmét felkelteni igen, úgy döntöttünk, hogy gyorsan tovább állunk. Sétálni indultunk, határozott léptekkel, de cél nélkül! Fogalmunk sem volt merre tartunk, így leültünk egy padra, ahol már a nyárra gondoltunk, és a közös nyaralásunkat kezdtük el tervezni. Észre sem vettük, hogy elrepült az idő. Ideje volt elindulnunk, mert kezdődött az izgalmas Stilisztika óra. Ekkor vettük észre a változást az Egyetem területén. Új járdák készültek, melynek roppant módon megörültünk! Felkellett avatnunk, így azon az úton mentünk a következő óránkra. Úgy éreztem meg kell örökítenünk ezt a pillanatot, elővettem a telefonomat, hogy csinálok képet, ekkor a mobil már Anita kezében volt : " Majd én fényképezek " /Aniról tudni kell, hogy utálja ha fényképezik, de azért ezt ő sem úszhatta meg, róla is készült kép :) / Itt is sikerült pár ember figyelmét felkeltenünk. Nem is értem miért?! Miközben Ani fényképezni próbált, oldalra pillantva észre veszem, hogy egy fiúcsapat közeledik akik a padon átesve bámulnak és integetnek, a mögöttük sétáló srác rajtuk nevet, hogy majd összetörik magukat, a másik oldalban pedig egy szerelmes pár ült, akik szintén felfigyeltek ránk. Mikor észrevettem a kíváncsiskodó tekinteteket, rögtön mondtam Anitának, hogy inkább mégsem szeretném ezt a képet, de ő hajthatalan volt :P Ezután a 35-ös előadó előtt találkoztunk másik két angyalunkkal, Enivel és Rékával.Óra előtt Enikő kiskori képeit nézegettük, majd a Bölcsész Könyvtár felé vettük az irányt, ami idő közben kinyitott. Majd szétváltak útjaink, Mónikának és nekem Nyelvpolitika óránk volt,ahol egy-egy ötössel lettünk gazdagabbak:) Öt perccel hamarabb vége lett az óránknak, és a buszra sem kellett sokat várnunk, így volt esélyem elérni a hatos vonatot. Igaz szaladnom kellett, és a bokámat is majdnem kitörtem de megérte, hiszen egy órával hamarabbb itthon lehettem.
Az elmúlt két- három hét után végre jobban éreztük magunkat. Lehetne minden napunk ilyen szép, csak attól félek, hogy ennyi vidámság megbosszulja majd magát!
Anita a lelkemre kötötte, hogy mindenképpen írjak a hétfői napunkról és a képeket se felejtsem el. Eleget téve a kérésnek íme a képek:
Legfrissebb hozzászólások